"Mint szakadék szélén orült zenész,
úgy táncolok szíved peremén.
Ránts magaddal!....hogy szárnyak nélkül is
repülhessek feléd!

"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."

"Rohanj hozzám, de csak hozzám
Ne hozz semmit nekem csak magad!
Nem vagy álom, nem vagy emlék,
Nem vagy elfelejtett gondolat!
Hagyd az ajtót tárva-nyitva
Rohanj hozzám, hogy már lássalak...
Vedd könnyen, ami nehéz velem
Tedd többé, ami kevés nekem                                             Ölelj engem, erõsebben
Bûvös körödben vágy éget el
Rohanj hozzám, de csak hozzám,
Ne szaladj el tõlem hirtelen... "

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyû gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!"

"Csillagot láttam
Csillagot láttam a szemedben -
egy könnycsepp volt kibuggyanóban,
még rá is csodálkoztam hosszan,
és fájdalmasan megszerettem,
mert én okoztam."

Csak nézlek, és arról álmodom,
Hogy majd télen
Hideg verítékben
Is kezed fogom
És mindig érzem
A virágot
A tavaszt
Az elmúló õszt
A nyarat
A Csókokat
S a Vörös Virág
ÉGETÕ ÍZÉT"

Álmodj boldogot, álmodj szépet
Álmodj igazra váló meséket
Álmodj barátot, melletted állót
Álmodj hû társat, el sose válót
Álmodj magadnak igazi otthont
Álmodj bele, kivel megosztod
Álmodj táncot, mi magasba emel
Álmodj táncost, ki szívednek felel
Álmodj tüzet, lánggal égetõt
Álmodj csókkal perzselõ szeretõt
Álmodj utakat, messzi világot
Álmodj szívedben nyíló virágot
Álmodj szerelmet, tiszta vágyat
Álmodj, lesz kivel megosszad ágyad
Álmodj szabadot, láncot megtörve
Álmodj szárnyalást, földhöz nem kötve
Álmodj hát jövot, álmodj szépet
Álmodj igazzá váló meséket..."

Amikor lehunyod két csillag-szemed
Amikor párnádra hajtod a fejed
Amikor gondod a holnapra hagyod
Amikor álmodsz - én Veled vagyok.
Amikor lépted rossz útra téved
Amikor sorsod nehéznek érzed
Amikor egyedül maradtál végleg
Amikor nincs más - vezetlek Téged.                           Amikor sírnál - de elfogyott könnyed         
Amikor érzed - a szavak is ölnek        
Amikor a sötét elnyelne Téged                    
Amikor fény kell - én gyújtok Néked.                          Amikor könnyed patakként árad 
Amikor örök vendég a bánat         
Amikor felhõk ültek a szemedre            
Amikor sírsz - mosolyogj szemembe...                         Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson
Amikor eljön a halál érted       
Akkor élni én hívlak Téged...

"Megtanítottál szeretni,
Látni, érezni.
És én most már csak Téged látlak,
Téged érezlek és
csak Téged szeretlek.
És nem tudom meddig, és nem is
akarom tudni,
Mert csak ma van, csak most, csak az
a pillanat,
Amíg mellettem vagy, amíg látlak és
érezlek,
Amíg szeretsz.
Szeretlek!"

"Örökké szoríts, örökké fájjon,
Örökké lássalak, ne érjél máshoz.
Örökkön örökké érezzem hatalmad,
Elveszíteni soha nem akarlak."

 Hazug a szív,mely nem törik soha,
Hazug a szó,mely könnyen repül tova,
Hazug a szem,mely azt súja szeret,
Hazug a száj,mely igéri,nem feled,
Hazug az ember,kiért szívem összetört,
Hazug a sorsom,mely egyre csak gyötör,
Hazug minden,mi engem körbevesz,
s a HAZUGSÁG az,mi engem tönkretett

Az álom vágy és szenvedés,
az álom boldogság és feledés,
az álom szívverés és könnyek,
az álom szépség és szörnyeteg,
az álom szív és ész,
az álom gyáva és merész,
az álom kedves és gonosz,
az álom minden ami jó és rossz